Azt a bridzsezők többsége tudja, hogy az 1960-as évek második felétől megjelent publikációiban Ottlik Géza más szintre emelte a felvevőjáték mesterfogásait. Persze ez nem máról holnapra történt, az előzmények az 1930-as évekre nyúlnak vissza. Ottlik meggyőződése volt, hogy a játék technikai elemeinek érdemes valamilyen nevet adni, így egyik kedvenc cseljátékát, amely egy 1934-ben játszott partiban fordult elő és mi Ferenczy-coup-ként ismerünk, később a külföldi szaklapokban Gellérthegyi-coup-ként említi meg. Ezt a motívumot továbbfejlesztette, új nevet adott neki és Budapest-coup-ként próbálta ismertté tenni. A coup lényege, hogy a felvevő maga hozza ütésbe hosszú színükkel a védőjátékosokat abból a célból, hogy előbb-utóbb valamilyen beszorítás alakuljon ki. E játékot egy jó tempójú kommunikációs blokkolással is kibővíti, így ez az ötvözet képezi az Ottlik által Budapest-coup-nak elnevezett játék lényegét. Sajnos ez a mesterfogás ezen a néven és ebben a formában nem került a szakirodalomba, a fő motívumot a suicide squeeze-ek családjába sorolták be (öngyilkos-, testvérgyilkos-, kannibál-beszorítások). A coup másik, bár nem teljesen megegyező elemét ma a scissors-coup-hoz (olló-csel) tudjuk hasonlítani.